Nem tárgyaltak Brüsszelben az egyiptomi vezetők számláinak befagyasztásáról
Nem tárgyaltak az Európai Unió pénzügyminiszterei az egykori egyiptomi vezetők számláinak befagyasztásáról.
Nem tárgyaltak az Európai Unió pénzügyminiszterei az egykori egyiptomi vezetők számláinak befagyasztásáról.
A magyar kormány a héten tárgyalja első olvasatban a szerkezeti reformok programját - közölte a nemzetgazdasági miniszter kedden Brüsszelben.
A harmadik Orbán-beszédből sem kaptunk semmi konkrétumot a jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatosan, ugyanakkor egy újrahangszerelt évértékelőt és szokatlanul parázs vitát láthattak mindazok, akik követték a hétfői parlamenti ülés történéseit - olvasható a Politika 2.0 blogon.
Orbán Viktor tegnapi parlamenti beszéde nem hagyott maga után semmivel sem kevesebb kérdőjelet, mint amennyi elhangzása előtt ágaskodott. Ki-ki vérmérséklete szerint értékelheti: nagyon jól titkolják, hogy melyek lesznek a nagy átalakítási intézkedések, vagy fogalmuk sincs. Valószínűbbnek tűnik azonban, hogy március 15-én sem lesz nagy leleplezés, nincs ugyanis egyetlen, de mindent megoldó csodafegyver. Ezért Matolcsy az aprómunka hosszú listáját húzhatja elő a selyem alól.
A FigyelőNet interjút készített Oszkó Péter volt pénzügyminiszterrel, akit a jelenlegi nemzetgazdasági tárcavezető, Matolcsy György állításáról is megkérdeztek, miszerint Oszkóék meghamisították volna a 2010-es költségvetést.
A Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről...
Döntött a kormány a stabilitási tartalék létrehozásáról: a 250 milliárdos csomag legnagyobb tételét az teszi ki, hogy a kabinet a közvetlenül irányítása alá tartozó szervezeteknél, így a minisztériumoknál is mintegy 187 milliárd forintot zárol.
A Világgazdaság úgy tudja, sem formálisan, sem informálisan nem kérte ki a kormány a Befektetői Tanács véleményét az elmúlt hetekben e kérdésekről.
Matolcsy György a Magyar Nemzetben csütörtökön megjelent írásában újólag megerősítette azt az álláspontját, hogy az előző kormány által benyújtott 2010-es költségvetés hamis számokon alapult, és úgy véli: Bajnai Gordon és Oszkó Péter ezzel ellentétes állítását megfogalmazó közleményükben saját magukat cáfolták meg.
Az olyan fontos gazdasági mutatók, mint pl. a gazdasági növekedés, az államháztartási hiány és az adósságállomány, továbbá az infláció alakulása csak a teljes társadalmi-gazdasági program tükrében, rendszerszemlélettel vizsgálhatók. A teljes rendszer együttes sikeressége javítani, kudarcai pedig rontani fogják ezeket a gazdasági mutatókat is. Kockázatok persze vannak. Én azonban máshol látom azokat, mint a „mainstream” szemléletű közgazdászok—vélekedik Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár.
A stabilitási alapot csak akkor használja fel a kormány, ha a lehetséges kockázatok valódi gondot okoznak. Ha mégsem kell az elkülönített keretet igénybe venni, az az év végén visszakerül a költségvetésbe.
Az Európai Bizottságtól és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelt az Orbán-kormány jövőre kezdi visszafizetni az NGM szerint.
A kormány eddigi intézkedései a GDP 1 százalékának megfelelő egyenlegjavulást jelentettek. Ennek nagyjából fele - az elmulasztott intézkedések miatt - viszont már egyenlegromlás, amit a kormány csinált – mondta Oszkó Péter a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában.
Az MSZP szerint a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium "ön- és közveszélyes" magatartást tanúsít azzal, hogy "képtelen szembenézni a tényekkel, és hideglelést kap a kritikától".
Mint beszámoltunk róla, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Brüsszelben 250 milliárdos krízisalap létrehozására tett javaslatot a miniszterelnöknek. Elemzői vélemények szerint a nemzetgazdasági miniszter már a hó végi Orbán-bejelentések elé gördítette ki az első tekercs szőnyeget.
A Jobbik szerint Matolcsy György lejjebb adott várakozásaiból: a nemzetgazdasági miniszter az egy hónappal ezelőtt 2014-ig megjósolt 400 ezer munkahely helyett már csak 300 ezer új állással számol. Az ellenzéki párt ezt is túlzónak tartja.
A GDP 1 százalékát, vagyis körülbelül 250 milliárd forintos krízisalapot hozna létre Magyarország – jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Brüsszelben pénteken.
Nagyszabású strukturális reformokba kezdett Magyarország, amelyek révén a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság 70 százalék alá csökken a következő években, 2014 végéig pedig 300 ezer új munkahelyet jöhet létre - írta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Olli Rehnnek, az Európai Bizottság (EB) gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosának a kormányzati portálon pénteken közölt levelében.
A Heti Válasznak adott interjújában Csaba László közgazdász nem rejtette véka alá csalódottságát a Fidesz-KDNP kormányzásának eddigi hónapjaival kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy nem fogadná el a kinevezést a monetáris tanácsba, ha oda csak egy párt jelöltjei kerülnének be.
Az IMF itteni képviseletének vezetője több kritikát is megfogalmazott a magyarországi gazdasági eseményekkel kapcsolatban - számol be az MR1-Kossuth Rádió.